Szerző: Dr. Benkő István

Retina

Retina

Publikálva: 2023-07 // Szerző: 

I. A retináról általánosságban 

Az ideghártya (retina) a szem látásért felelős része. A szem hátsó, legbelső rétegét alkotja, a fényérzékezlésért felelős idegsejeteket, csapokat és pálcikákat tartalmazza.

A retina fejlődése

A retina és a szem az agy kiterjedése. Mint az idegrendszer része, az embrionális fejlődés utolsó szakaszában alakul ki. Ez teljesen a születés utáni néhány (8-10) hétben fejeződik be.

A retina funkciója

A fény útja a szemben: szaruhártya-elülső szemcsarnok szemlencse-üvegtest- retina. Itt bonyolult kémiai reakciók mennek végben a csapokban és pálcikákban, melynek során a fényből elektromos impulzus alakul ki (fototranszdukció) és továbbítódik a látóidegen keresztül az agyba.

Színlátás

A fényt a csapok és pálcikák érzékelik. A csapok felelősek a színlátásért, a pálcikák pedig az árnyéklátásért. A kutyákra, macskákra (és a legtöbb házi emlősállatra) jellemző, hogy jóval kevesebb (kb. 10 %-a az emberének) a csapok száma.

Emellett ún. dikromális látásuk van. Ez annyit jelent, hogy a színes fényt érzékelő receptoroknak két fajtája található meg, a kék és a zöld alapszínt érzékelők. Az embereknél például három fajta (vörös, kék és zöld) színérzékelő csap van, és a csapok vannak nagyobb mennyiségben. Ennek eredményeként a háziállataink kevésbé látnak színesen és kevésbé látnak élesen nappal.

Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy ez alapján a bikák se látják a vörös posztót, melyet lengetnek nekik, mivel nincsen vörös színt érzékelő receptorjuk. Valószínű, hogy a mozgásra reagálnak, mintsem a vörös színre, amit nem látnak.

Az állatok sokkal jobban látnak viszont este és éjjel, jobban érzékelik a mozgást. Számukra ez sokkal fontosabb is, akár egy ragadozónak a zsákmányállat észlelése miatt, akár egy zsákmányállatnak a ragadozó meglátása miatt. Jellemző, hogy a növényevő (zsákmányállatoknak) sokkal szélesebb a látószöge, nagyobb a perifériás látása a veszély észlelése miatt, mint a ragadozóknak, akiknek  jobb a térlátásuk és rosszabb a perifériás látásuk. Így jobban fókuszálnak a prédára.

Kutyáknak, macskáknak és néhány más emlősállatnak (pl. lovak, kérődzők) általában (de pl. nem minden kutyában)a retina alatt található egy színes, fényvisszaverő terület (tapetum lucidum). Ezt láthatjuk sötétben, ha belevilágítunk a szemükbe. Kiterjedése változó. Pontos funkciója ismeretlen. A szemfenék és retinaelváltozások vizsgálatát sokszor segítheti, és sokkal érdekesebbé teheti ez a színpompás terület.

A retina vizsgálata

A retina megtekintéses vizsgálatát szemfenék vizsgálatnak hívjuk. A retina egy majdnem teljesen áttetsző (kissé opálos) vékony réteg. A retinának a változása sokszor az alatta lévő, színesebb terület (lsd. tapetum) segítségével válik egyértelműbbé.

A vizsgálathoz pupilla tágítás szükséges. Direkt és indirekt oftalmoszkóppal láthatóak.

Látásvizsgálat: Az állatok látóképességét nehezebb megállapítani. Ennek fő oka, hogy ők nem tudják elmondani, mit látnak. Azt, hogy látnak-e, valamivel könnyebben megállapítható a viselkedésük, bizonyos reakciójuk megfigyeléséből. A szemek retinoszkópiás vizsgálata

segít megállapítani a szem törőképességét (pl. távollátó). Ez elsősorban sport- és munkakutyáknál lehet fontos tényező. Egyéb kiegészítő vizsálatok közül az állatorvosi gyakorlatban a szemészeti ultrahangot és néha az ERG-t (Elektro Retino Gráfia) – használjuk.

II. A kutyák és macskák gyakoribb ideghártya (retina) betegségei

Ezek sokszor szorosan összefüggnek az alatta közvetlenül található, a szem középső rétegét alkotó, ún. eres hártyának (choroidea) az elváltozásaival.

Az alábbiakban elsősorban a kutyákra jellemző betegségekről lesz szó. Ezek bizonyos esetekben macskákban (vagy más állatokban is) előfordulhatnak. Ezek mellet néhány, macskákra jellemző betegség is említésre kerül majd.

a.) Kutyák és macskák veleszületett retina betegségei

A veleszületett betegségek olyan betegségek, melyek már a születéskor jelen vannak. Ezek lehetnek örökletesek vagy szerzettek.

Veleszületett, örökletes betegségek

Bizonyos betegségekre való hajlam is örökölhető a szülőktől. Ezeket a betegségeket nevezzük örökletes betegségeknek. Ha ezek már a születéskor jelen vannak, akkor azokat veleszületett, örökletes betegségeknek hívjuk.

A, Collie Eye Anomaly (CEA)

Az eres hártya nem megfelelő fejlődése miatt kialakuló, kétoldali, de nem feltétlenül szimmetrikus betegség. Súlyosabb formái látásromlás vagy vakságot okozhatnak. Leggyakoribb megjelenési formája az ún. choroidea hypoplasia (az ereshártya fejletlensége). Az ereshártya elvékonyodás jellemző rá. Társulhat hozzá a látóidegfő hiányos fejlődése (kolobomája). Emellett, ritkábban, okozat retina leválást vagy intraokuláris vérzést. Az utóbbi két elváltozás okozhat látásproblémát. A szemfenék fejlődésével az elváltozások már nehezebben/ nem láthatóvá válhatnak. Ezért fontos a betegség szűrése az érintett fajok fiatal (6-8 hetes) egyedeiben. Érintett fajok: (rövid és hosszúszőrű) skót juhászkutya, shetlandi juhászkutya, border collie, lancashire heeler, ausztrál juhászkutya. Genetikai teszt is rendelkezésre áll.

B. Retina diszplázia

Diszplázia: rendellenes fejlődés.

Kutyáknál előfordulhat önálló, örökletes betegségként vagy társulhat más veleszületett szem defektusokhoz, vagy szisztémás betegséghez is (lsd. később a retina veleszületett szerzett betegségei).

A retina (ideghártya) rétegeinek abnormális, rendszertelen fejlődése miatt kialakult rendellenesség.

Érintett fajok: Angol springer spániel, amerikai cocker spániel, labrador- és golden retriever, cavalier king charles spániel, puli, rottweiler.

Progrediálhat. Okozhat teljes retinaleválást vagy intraokuláris vérzést általában az első néhány évben

Szemfenéki képe: szürkés sávok, csíkok, y-alakú területek, esetleg patkó alakú vagy körkörös, nagyobb kitrjedésű léziók.

Teljes retinaleválás (a retina leválás helyett inkább annak ki nem fejlődéséről van szó) előfordulhat Sealyham és bedlington terrierekben illetve labrador retrieverben, samoyedokban. Szemészeti szűrővizsgálat fiatal kölykökben (4-6 hetes korban) javasolt.

A retina vele született szerzett betegségek

Olyan születéskor jelen lévő kórós elváltozások, melyeket nem a szülőktől átvett genetikai változások, hanem egyéb, külső (általában magzatkori) hatások idéznek elő.

Retina diszplázia

Kutyákban gyakoribb, macskákban ritkább, esetleg szerzett leukózis, panleukopénia fertőzéssel.
Magzatkori hatások, pl. vírus, a-vitamin hiány következménye.

b.) Kutyák és macskák szerzett retina betegségei

Gyakoribb öröklött (és szerzett) betegségek

Olyan betegségek, melyekre való hajlamot a szülőktől örökölnek, de azok a születéskor még nem, csak az életük során később jelennek meg.

Progresszív Retina Atrófia (PRA)

Az ideghártya elvékonyodásával, elhalásával (sorvadásával) járó betegsés, melyet bizonyos gének rendellenességei váltanak ki. Lehet fotoreceptor diszplázia (soha nem fejlődik ki rendesen) vagy degeneráció. Először a pálcikákat vagy először a csapokat vagy egyszerre mindkettőt érinti. Különböző formák különböző korban jelentkeznek különböző fokban, de mindegyik a retina sorvadását (degeneráció) és másodlagos szürkehályogot okoz. A vakság oka a retina sorvadása.

Kutya PRA
Tipikus (törpe és miniatűr uszkár, labrador retriever, angol cocker spánielban) először az éjjeli látás romlik, majd hónapok-évek alatt a nappali is. Korai középkorban jelentkezik. Angol cocker spánielben tipikusan lassú romlás.

Legtöbb esetben autoszómális recesszív öröklődés jellemző, de x-kromoszómához kapcsolt van a szibériai husky-ban, domináns öröklődés az angol mastiff-ban.

Oftalmoszkópos tünetek: A tapetum fokozott fényvisszaverése (hyperreflektivitása), vérerek (retinák, majd vénák) elvékonyodása. Ezt követően foltos pigmenthiány a nem-tapetum régióban. Látóidegfő sorvadást (atrófiát) és teljes retina degenerációt eredményez. Kétoldali és szimmetrikus. Jelenleg nincs rá gyógymód.

Néhány gyakrabban érintett kutya fajta:

ausztrál juhászkutya, skót juhászkutya, tacskó (mini és hosszúszőrű), angol mastiff , belga juhászkutya, bullmastiff, collie, finn lappkutya, ír szetter, miniatűr schnauzer, mini-és törpe uszkár, chesapeake bay retriever, labrador retriever, golden retriever, szibériai husky, amerikai cocker spániel, angol cocker spániel, angol springer, yorkshire terrier, welsh corgi (cardigan), pit bull terrier, papilon, whippet, német rövidszőrű pointer

Macska PRA
Sokkal ritkább. Kitágult pupilla, rossz éjjeli (majd nappali) látás, felerősödött a szem fényvisszaverése (tapetum hiperreflektivitás) és a retina erek elvékonyodása. A kutyákkal ellentétben itt nincs másodlagos szürkehályog képződés. Általában csak késői stádiumban diagnosztizált, mert a macskák annyira jól alkalmazkodnak a látásvesztéshez. Abesszin, perzsa és bengáli macskákban genetikailag meghatározott, de más macskában is előfordulhat.

RPED (Retinal Pigment Epithel Distrophia vagy centralis pra)

Kutyákban fordul elő. Egy anyagcserezavar szemészeti megjelenése. Alacsony e-vitamin szint okozza. Világosbarna foltokban elszíneződése és retina elvékonyodása.

Teljes vagy részleges látásveszítés. Változatos mérték és megjelenés, progresszíó. Általában 2-6 éves kórtól klinikai tünetek. Egy szint után stagnál bizonyos esetekben, máskor teljes vakság egy éven belül. Emellett idegrendszeri tünetek is lehetnek az e-vitamin hiány miatt. Border collie-ban cocker spánielben gyakoribb előfordulás.

Chorioretinitis (szemfenék gyulladás)

Kutyákban és macskákban is előfordulhat.

Az ereshártya és a retina együttes gyulladása. Sokszor a szem belsejében előrébb lévő egyéb területek gyulladásával (anterior uveitis) összefüggésben. Teljes belgyógyászati kivizsgálás szükséges a kiváltó ok meghatározására. Gyakrabban mindkét szem érintett, csak nem mindig szimmetrikusak a tünetek.
Aktív vagy inaktív forma

Okai: Fertőzések (baktérium, vírus, parazita, gomba), véralvadási zavarok, daganatos megbetegedések.

Retina vérzés

Különböző betegségek okozhatják, mint pl. CEA, (chorio)retinitis, magas vérnyomás, gyulladás, trauma, lymphosarcoma, koagulopátiák, daganatos megbetegedések. Sokszor (magasvérnyomás okozta) retinaleválással együtt, mely macskákban gyakoribb, hirtelen vakságot okozó probléma.

Háttérok kiderítése teljes belgyógyászati kivizsgálást igényel.

Kutya szeme - bevérzés a retinában
Kutya szeme – bevérzés a retinában
Retina leválás

(valójában a retina két rétegének a szétválása). A két réteg viszonylag laza, csak néhány ponton erősebb kapcsolata miatt válik szét. Különböző kiváltó okok és megjelenés: Kiterjedés alapján lehet részleges vagy teljes. A részleges csak látásromlást, a teljes vakságot okoz. Bizonyos esetekben, ha a kiváltó ok hamar megszűnik, passzívan helyreállhat. Sokszor ilyenkor is hosszabb távú retina károsodás az ideiglenes anyagcsere zavar miatt.

Kórokok: fertőzések, gyulladás, magas vérnyomás, véralvadás zavar, daganatos megbetegdések, trauma, szürkehályog műtét utáni leválás, lencse luxáció (ficam).

Teljes belgyógyászati kivizsgálást igényel. Bizonyos esetekben bonyolult műtéti megoldás (megelőzésre/ kezelésre) szóba jöhet.

(Nap) Fény retinopátia

Erős fény okozhat retinakárosodást. Az ideghártya károsodását okozhatja például szem műtét során az oda világító erős fény, vagy hosszabb szemészeti vizsgálat során alkalmazott erős megvilágítás is.

„Hirtelen kialakult retina elhalás” SARDS (Sudden Acquiered Retina Degeneration Syndrome)

Hirtelen kialakuló kétoldali teljes vakság. Kezdeti időszakban nincs látható szemfenéki elváltozás. Kiegészítő vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózishoz ERG, MRI melyek segítségével egyéb (idegrendszeri) vakságot okozó betegségektől elkülöníthető. Bizonyos esetekben néhány havonta a szembe adott gyulladáscsökkentő injekcióval kezelhető és a látás visszanyerhető. Az érintett betegekben sokszor cushing szindróma vagy arra utaló tünetek megfigyelhetőek. Nem fájdalmas.

Kutya retina atrófia és látóidegfő sorvadás
Kutya retina atrófia és retina sorvadás

Macskák egyéb gyakori (szerzett) retina betegségei

Taurin hiány okozta retina degeneráció (Feline Central Retinal Degenaration)

Macskákban esszenciális aminósav, a taurin hiánya okozza. Ez szívbetegséget is okoz, ezért fontos az érintett macskák kardiológiai kivizsgálása. Taurin természetes forrásai: tej, máj, kagylók, hal. Ma már a macska tápokban megtalálható. Felszívódási probléma is előfordulhat. A retina fokozatos elhalása, szemfenékelváltozások néhány hónap után láthatóak. ERG már 5 héttől kimutatja a károsodást.

Enrofloxacin toxikózis

Állatorvoslásban használt antibiotikum. Akár egy nap túladagolás után is súlyos elváltozást, vakságot is okozhat. Szemfenék tünetek már a 3. nap előtt láthatóak.

Érzékenyíthet: idős kor, vese- és máj elégtelenség, magasabb dózis, kezelés hosszabb ideje és beadás módja (intravénás).

A retina betegségek és a vakság

Társállatainkban, ahogy a fentiekből is kiderül, előfordulhatnak vakságot okozó retina betegségek. Szerencsére kutyák és macskák számára a látás elveszítése nem olyan nagy trauma, mint az embereknek. Ahogy mondani szoktuk, ők nem olvasnak és vezetni sem szoktak. Természetesen célunk az, hogy megőrizzük vagy megmentsük a látásukat. Viszont ha ez nem lehetséges, akkor nagyon jól tudnak alkalmazkodni a látás elveszítéséhez.

Ezt a megszokást könnyíti, ha fokozatosan alakul ki, illetve egy (már) kevéssé aktív (pl. idős) állat számára is könnyebben elfogadható.

A vakság önmagában semmiképpen nem ok az eutanáziára!