A szem daganatos betegségei viszonylag ritkák, mind a daganatos betegségek, mind a szemészeti betegségek viszonylatában. Az itt megjelenő daganatok jelentős része jóindulatú, viszont bizonyos helyzetekben ennek ellenére is komoly problémákhoz vezethetnek, pl. ha a szemhéjról a szemhez érnek, annak irritációját okozzák, vagy szemen belüli növekedésükkel vaksághoz vezethetnek. A szem szöveteiben kialakulhatnak elsődlegesen daganatok, vagy más szervekből kiinduló áttétek is.

Itt is, mint minden daganatos betegségnél igaz, hogy bár a különböző típusú daganatoknak lehetnek jellemző megjelenési formái, pontos diagnózishoz csak szövettani vizsgálat alapján juthatunk. A szervi viszonyoknak megfelelően a mintavétel sokszor bódítást, és néha komolyabb beavatkozást igényelhet, így a mintavétel vagy műtét szükségességét mégis sokszor a daganat viselkedésének (növekedés gyorsasága, szem károsítása) és megjelenésének alapján kell eldöntenünk.

A szem daganatait csoportosíthatjuk az alapján, hogy

  • a szem mely részéből indul ki,
  • vagy a szövettani jellemzők alapján.

Most az előbbi kritérium szerint vesszük át a leggyakoribb szemészeti daganatokat.

Szemhéj daganatai

A szem daganatai közül a leggyakoribbak a szemhéjon kialakuló szövetszaporulatok. Idősebb kutyákban, főleg vizslákban, gyakran találkozhatunk ilyen dudorokkal. A kutyák esetében a szemhéjon a jóindulatú daganatok vannak túlsúlyban, leggyakoribbak a szemhéjszélre nyíló (Meibom) mirigyek adenomái, papillomák, histiocytomák, melanomák.

Amennyiben a szemhez hozzáérnek, annak irritációját, váladékozást, kötőhártya gyulladást, akár szaruhártya fekélyt okozhatnak, vagy a szemhéj torzítása miatt a pislogás elégtelenségéhez vezethetnek. Ezen daganatok kezelését a műtéti kimetszés jelenti, jóindulatúak lévén, speciálisabb utókezelés általában nem szükséges. Megfelelő lehet még a daganatból történő mintavétel után a terület fagyasztásos kezelése, melyre a daganatsejtek sokkal érzékenyebbek a szemhéj ép szöveteinél, így utóbbi gyorsan regenerálódik.

Szemhéj daganat

Szemhéj daganat

Macskákban ezzel szemben a leggyakoribb szemhéj daganat a rosszindulatú laphám karcinóma. Főleg fehér színű cicákban fordul elő, kialakulását az UV sugárzással hozzák összefüggésbe. Ezek a daganatok ritkán távoli áttétet is képezhetnek, de helyi invazív terjedésük a legjellemzőbb. Ezen agresszív lokális terjedés következtében a szemhéj súlyos gyulladását és a szem váladékozását okozzák.

Fontos elkülöníteni egyéb súlyos szemhéj gyulladásoktól, ez citológiai vagy szövettani mintavétel segítségével lehetséges. A választandó kezelés a daganat teljes kimetszése, mely nagy kiterjedésű elváltozás esetén igen komoly műtétet jelenthet, előrehaladottabb állapotban a szem eltávolítása és plasztikai műtétek lehetnek szükségesek. Ha teljes kimetszés nem lehetséges, kiegészítő terápiák is szükségesek (pl. sugárkezelés, fotodinámiás terápia, stb.)

Kötőhártya daganatai

A kötőhártya daganatai gyakrabban rosszindulatúak, mint a szemhéjon megjelenők, sokszor gyorsabban növekednek, és helyeződésük miatt a szaruhártya irritációja is kifejezettebb.

Kötőhártya daganatok közül a leggyakoribb a laphám karcinóma, macskákban viszonylag gyakori, kutyákban viszont rendkívül ritka. Előfordulhat még hemangioma, hemangiosarcoma, melanoma, papilloma, mastocytoma.

A laphám karcinóma itt is hasonló tulajdonságokkal bír, mint más helyeken, invazív helyi terjedésének következtében ráterjedhet a szemhéjra, a szemüreg szöveteire, akár a csontokra és orrmelléköblökre is. Mindenképpen fontos mintavétel segítségével elkülöníteni egyéb daganatoktól vagy gyulladásos elváltozásoktól. Kezelése sebészi kimetszés, és kiegészítő daganat ellenes kezelések.

Szaruhártya és ínhártya

A szaruhártya és az ínhártya területén igen ritkák a daganatos megbetegedések, ezek a szövetek sokkal inkább a szemen belüli daganatok továbbterjedésének megakadályozásában játszanak szerepet. Ezzel szemben a kettő közti határvonal, az ún. limbus gyakori kiindulása daganatoknak, mivel ezen a területen nagy osztódási készséggel bíró sejtek foglalnak helyet, melyeknek normál esetben a szaruhártya regenerációjában van szerepe.

Limbális melanóma kutyában

Limbális melanóma kutyában

Ezen a területen kiinduló melanocytomák viszonylag gyakoriak kutyákban. A daganat a szaruhártya és ínhártya irányában könnyen terjedhet és esetenként kifelé domborodhat, a szem belseje irányában viszont általában nem terjed. Jellemzően jóindulatú, lassú terjedésű és nem okoz komoly problémákat. Gyors növekedés esetén sebészi ellátása szükséges. Kezelésként fagyasztásos, vagy lézer terápia is szóba jöhet.

Érhártya

Az érhártya leggyakoribb daganatai a melanomák, leggyakrabban az elülső szegmenst, a szivárványhártyát vagy a sugártestet érintik. A sugártestben kialakuló adenoma és adenocarcinoma is gyakori. Ezen, szemen belül kialakult daganatok esetén gyakran látjuk a szivárványhártyán megjelenő duzzanatot, a pupilla torzulását, és gyakran társulnak hozzá belső szemgyulladás tünetei, vérzés, magas szemnyomás és fájdalom is.

Áttétet általában nem képeznek, az okozott károk és a szem fájdalmassága miatt a szemgolyó eltávolítása a javasolt kezelés. Kisebb írisz melanomák esetén, ahol másodlagos problémák még nem alakultak ki, lézeres kezelés is szóba jöhet.

Macskák posttraumás sarcomája súlyos szemet ért sérüléseket követően több hónappal vagy akár több évvel később is megjelenhet. Általában a szemlencsét, vagy egyéb, szemen belüli szövetek súlyos sérülését okozó súlyos trauma idézi elő. Áttétképződés és helyi kiújulás is nagyon gyakori.

Macskák diffúz írisz melanomája nagyon lassan növekvő daganat, mely idővel érintheti a csarnokzugot is, ezáltal másodlagos zöld hályoghoz vezethet. Bár szövettanilag rosszindulatú, nagyon lassú növekedése miatt áttétet is ritkán képez, és a szemben is ritkán okoz kárt.

Írisz daganat cicában

Írisz daganat cicában

Elméletileg bármely szervben képződött daganat képezhet áttétet a szemben, a gyakorlatban ennek ellenére, a szemet védő különböző biológiai gátaknak köszönhetően viszonylag ritkán találkozunk ilyesmivel. Ha más szervekben kialakult daganat képez áttétet, a szemen belül általában az érhártyában jelenik meg. Ezek közül a leggyakoribb lymphoma, vagy lymphosarcoma (pl. macskáknál leukózis vírus miatt), hemangiosarcoma. Ezek azért kiemelkedő fontosságúak, mert gyakran ezek a daganatos betegségek elsőként szemészeti tüneteket okoznak, és ha ezeket időben felismerjük, a specifikus kezelés (pl. kemoterápia) időben megkezdhető, akár a súlyos, egész testre hatással lévő tünetek kialakulását megelőzően.

Szemüreg daganatai

A szemüregben, a szem mögött kialakuló daganatok ún. helyfoglaló képletként viselkednek, azaz jelenlétükkel nyomják a normálisan elhelyezkedni kívánó szöveteket.

Ennek eredménye lehet a szemgolyó előre és oldalra mozdulása, a szemgolyó mozgásának korlátozottsága, kancsalság, a kötőhártya és szemhéjak duzzanata. Ezen daganatok nagyrészt rosszindulatúak (osteosarcomák, fibrosarcomák, orrüregből átterjedő adenocarcinomák), de ide tartoznak a könnytermelő mirigy daganatai is, melyek viszont általában jóindulatúak.

Szem mögötti térfoglaló képlet macskában

Szem mögötti térfoglaló képlet macskában

A kezelés ideálisan a műtéti eltávolítás, azonban a helyeződés miatt ez gyakran drasztikus vagy speciális műtéti technikát igényel. A diagnózishoz és a műtéti tervezéshez képalkotó eljárások szükségesek (ultrahang, MRI, stb.).