A kötőhártya megbetegedése a kutyák és macskák egyik leggyakoribb szembetegsége. A kötőhártya laza, áttetsző, erekkel átszőtt hártya, mely a szaruhártya kivételével az egész szemen a legelső védelmi vonalat jelenti a külvilág felé. Ez borítja a szem fehérjét (sclera), a szemhéjak belső felszínét és az állatokban gyakran megtalálható harmadik szemhéj, vagy pislogóhártya mindkét felületét. A kötőhártya állományában nagyon sok olyan sejt található, amely az immunrendszer része, és melyeknek a feladata a szem mélyebb szöveteinek védelme.

A kötőhártya gyulladás okai és tünetei

Ha a kötőhártyát valamilyen károsító hatás éri, a védekezésért felelős sejtek, szövetek aktivizálódnak, a kötőhártya begyullad (conjunctivitis). Ez a gyulladás általában kedvező a szervezet számára, hiszen segít legyőzni a károsító okot (pl vírust, baktériumot, stb), éppen ezért nem szabad a gyulladást önállóan csillapítani, anélkül, hogy a kiváltó okot megtalálnánk, és kezelnénk, hiszen ezzel pont az esetleges kórokozók elterjedését segítenénk elő (hasonló ez a láz csillapításához). Ez alól kivételt jelent, ha a gyulladás túlzott mértéket ölt, amely már önmagában káros lenne a szemre, illetve ha a kiváltó ok pont az immunrendszer kóros túlműködése pl. allergia, vagy autoimmun folyamat esetén. Ilyenkor az állatorvos önmagában is írhat fel gyulladáscsökkentő szemcseppeket, szemkenőcsöket.

Herpes vírus okozta kötőhártya gyulladás

Herpesz vírus okozta kötőhárgya gyulladás

A kötőhártya gyulladásának kiváltásáért felelős tényezőket praktikusan fertőző és nem fertőző kórokokra oszthatjuk. Fertőző kórokozók lehetnek vírusok (pl. macska herpesz vírus), baktériumok, gombák, esetleg paraziták.

Szárazszem

Szárazszem kutyánál

A nem fertőző okok között vezető szerepet tölt be a mennyiségileg, vagy minőségileg elégtelen könnytermelés (száraz szem betegség), de bármilyen a szemet irritáló tényező (por, szél, füst, vegyi anyag, sampon stb) kiválthatja a kötőhártya gyulladását.

Nem ritka, hogy valamilyen mechanikai hatás okozza a megbetegedést. Ez a mechanikai hatás lehet kívülről érkező idegentest, pl. szembe került toklász vagy fémforgács, esetleg a szemet ért trauma, valamint a szemen belül is keletkezhet (pl: befele forduló szemhéj, vagy rendellenes szempilla stb.). Számos más szembetegség esetén is kialakul másodlagosan a kötőhártya gyulladása, ilyen lehet pl. a szaruhártya fekély, vagy a belső szemgyulladás. Sajátos helyet foglalnak el a kötőhártya gyulladás oktanában az allergiás folyamatok, amikor is nem valamilyen fokozott hatás éri a szemet, hanem egy átlagos körülmények között is meglévő tényezőre (pl.: virágpor) adott kórosan erős válasz felelős a tünetek kialakulásáért. Hasonló folyamat zajlik bizonyos autoimmun szembetegségek esetében is, amikor a saját immunrendszer támadja a szem valamely szövetét.

Kötőhártya-gyulladás esetén az állat kötőhártyája duzzadt, kipirult, a szem általában váladékozik. Ez a váladék, fölég kezdetben lehet tiszta, könnyszerű, de nem ritkán előbb-utóbb hurutossá, gennyessé válik. Szárazszem-betegség (keratoconjunctivitis sicca) esetén jellemzően tapadós, száraz váladékot fedezhet fel az állatorvos a kutya, vagy ritkábban a macska kötőhártyájának felületét. A gyulladás fájdalmas lehet az állatnak, ezért gyakran hunyorognak, szemhéjuk görcsösen befelé fordul (blepharospasmus), és kerülik a fényt. Idült esetben a fokozott immun-stimuláció miatt apró nyiroktüszők észlelhetőek a kötőhártya felületén. Ha a gyulladás a szemhéjak bőrére is ráterjed, a szőr kihullik, a bőr kipirult, váladékozik, duzzadt, ebben az esetben blepharitis-ről beszélünk.

A kötőhártya gyulladás kezelése

Kötőhártya gyulladás kutyánál

Kötőhártya gyulladás

A kötőhártya gyulladás kezelése két részből áll, az egyik a kiváltó ok megtalálása, és lehetőség szerinti megszüntetése, a másik pedig a tünetek csillapítása. Mint a legtöbb betegségnél, az állatorvos legfontosabb feladata, hogy megtalálja a kiváltó okot, míg ezt nem tesszük meg, végleges gyógyulásban nem reménykedhetünk. A kiváltó ok kötőhártya gyulladás esetében lehet azonnal szembetűnő (pl. befele forduló szemhéj), de a legtöbb esetben egy egyszerű vizsgálattal nem diagnosztizálható, és kiegészítő vizsgálatokat kell igénybe vennünk a pontos diagnózis felállításához. Ilyen vizsgálat lehet pl. a könnytermelés mérése, a kötőhártyáról vett minta citológiai vagy mikrobiológiai vizsgálata, kötőhártya egy kis darabjának kimetszése szövettani vizsgálatra, allergiateszt stb.

A kezelés másik része a másodlagos bakteriális fertőzések megszüntetése(általában antibiotikumos szemcseppel, szemkenőccsel), illetve a gyulladás és a fájdalom csillapítása gyulladáscsökkentő szemészeti készítményekkel. Ha a betegség az állat számára fájdalmas, vagy viszket, az állatorvos javasolhatja a védőgallér viselését, hogy a kutya vagy macska ne okozzon önmagának sérüléseket a szem dörzsölésével.

Ha az alapvető kórokot sikerül kezelnünk, a kötőhártya gyulladása általában tökéletesen, nyom nélkül gyógyul. Fontos, hogy enyhe esetben is forduljanak kedvencükkel azonnal szemész állatorvoshoz, mert a kezelés hiánya, vagy a nem megfelelő kezelés akár komoly károsodásokhoz is vezethet.