A betegségnek többféle elnevezése van, leggyakrabban az először leíró orvos neve után Überreiter szindrómának hívják, de gyakori a idült felszínes szaruhártya-gyulladás (chronic superficial keratitis) elnevezés is. Az elváltozás egy immunrendszer kóros működése által előidézett (autoimmun),idült szaruhártya gyulladás, mely leggyakrabban német juhászkutyában jelentkezik, de bármely fajtánál előfordulhat. A betegség oka nem teljesen feltárt, több tényező is szerepet játszhat kialakulásában. A hajlamos fajták létezése miatt genetikai háttér valószínűsíthető, de a fokozott UV sugárzás (napsütés) is részt vesz a kórfejlődében. Ennek köszönhető, hogy a betegség általában nyáron kezdődik, illetve ilyenkor alakulnak ki a legsúlyosabb tünetek.
Milyen tüneteket okoz az Überreiter szindróma
Az érintett kutyákon a szaruhártya, a kötőhártya, és időnként a harmadik szemhéj begyullad. A gyulladás következtében a szem kipirul, a szaruhártya elhomályosodik, erekkel átszövődik, fekete pigment rakódik az állományába. Nem ritkán rózsaszínes, vöröses granulációs szövet nő a szaruhártyába (pannus), idült esetben koleszterin kristályok is lerakódhatnak. Ha az autoimmun folyamat nagymértékben érinti a harmadik szemhéjat, az jelentősen megduzzad, ekkor plasmomáról beszélünk. A szaruhártya elváltozása először általában a szem külső részén kezdődik, és fokozatosan halad a szaruhártya középső, majd belső területei felé.
Legtöbbször mind a két szem érintett, de gyakran az elváltozás az egyik szemen kifejezettebb. Nem ritka, hogy a betegséghez csökkent könnytermelés is társul, súlyosbítva a folyamatot. Előrehaladott esetben látászavar, akár teljes vakság is kialakulhat. A tünetek jellemzően sokkal erősebbek nyáron, és valamelyest enyhülnek télen, ez a (már említett) napfény (UV fény) káros hatásával magyarázható. A betegség általában nem jár jelentős fájdalommal a kutyának.
Gyógykezelés
Az Überreiter szindróma nem gyógyítható megbetegedés, de a tünetmentes állapot általában elérhető, bár folyamatos, az állat élete végéig tartó kezelésre van szükség. A kezelés középpontjában a gyulladáscsökkentés, és az autoimmun-folyamat gátlása áll. Erre több lehetőségünk is adódik.
A régebbi, és olcsóbb kezelés a szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása, melyeket enyhébb esetben elegendő szemcsepp formájában alkalmazni, súlyosabb, vagy a helyi kezelésre nem reagáló esetekben szükség lehet a kötőhártya alá adott injekcióra is (szubkonjunktivális injekció). A szteroid gyulladáscsökkentők hátránya, hogy komoly mellékhatásokkal járhat hosszabb távú, folyamatos alkalmazásuk. Ezek közül leggyakoribb a szaruhártya regenerációt gátló hatás, mely fekélyek, eróziók kialakulását segíthetik elő, vagy akadályozhatják azok gyógyulását.
Sokkal kevésbé jelentkeznek mellékhatások, ha ciklosporin tartalmú szemcseppet, vagy kenőcsöt használunk, hátránya, hogy nagyobb költséget jelent a kutya tulajdonosának.
Lényegesen tudja javítani a kezelés hatékonyságát, hogyha a kutya nem, vagy minél kevesebbet érintkezik közvetlen napfénnyel. Éppen ezért, főleg nyáron, napközben javasolt a beteget bent tartani, vagy uv-szűrős kutya napszemüveget, vagy kontaktlencsét használni. Mint a legtöbb betegségben, itt is elmondható, hogy a kezelés annál hatékonyabb, gyorsabb és sikeresebb lehet, minél hamarabb, minél korábbi stádiumban kezdjük el. Elhanyagolt, vagy súlyos esetben előfordulhat, hogy a gyulladást, bár sikeresen kezeljük, a szaruhártyában lerakódott nagy mennyiségű pigment nem szívódik fel rendesen, és zavarja a kutyát a látásban. Ebben az esetben szükség lehet a lerakódott pigment műtéti úton történő eltávolítására (szuperficiális keratektómia), de a műtét önállóan, hatékony gyógyszeres kezelés nélkül nem jelent hosszú távú megoldást.